Egy kocsmában sokféle ember megfordul. Ott, ahol én dolgozom, főkent nyugdíjasok iszogatnak békésen. Reggelente megjelennek a munkások, akik meló előtt bedobnak egy fröccsöt(üzemanyag), pálinkát(kőmüves aktimel), vagy egy pofa sört(kávénak), s úgy indulnak útnak. Utánuk érkeznek az idősebbek, akik a haverokkal összeülnek iszogatni és beszélgetni az élet nagy dolgairól, vagy csak a házi húsleves ízvilágáról. Meg nézik az M1-et, ugye Orbán bácsi megvéd a csúnya migráncsoktól, fújsoros, meg ilyenek.
Aztán van a Sámán bá’, aki minden nap bejön kávézni.
Nagyon asztro, nagyon ezo, nagyon szellemgyógy.
Namost, nem zárkózom el a spirituális dolgok elől, így hallgattam, amit mond. Volt bennem 70 szellem és 30 démon. Oké. Miután kifaggattam, hogy hogyan is tervezi, kipicsázta belőlem őket. Azóta elmondása szerint pár centisről 15 méteres lett az aurám és kivirultam. Okééé.
A tüdőmben van egy góc, amit ő kezelni akar és nem fogok köhögni, illetve a vastagbelemben van fekély. Ahaaa.
Miután ezeket elmondta, nyilván hetekkel később, mint, hogy az egész elkezdődött, közölte, hogy 5000 lesz a szelleműzés és még 5000 a gyógyítás, tehát tartozom neki tíz rugóval.
Nem is azzal van a baj, hogy nekem erre nincs pénzem, mert van nekem fontosabb dolgom is költözés előtt. Sokkal inkább azzal, hogy ő ezt komolyan is gondolja!
I beg your fckn' pardon!?
Pár órával később főhősünk visszatért, én pedig elmondtam neki a szitut. Ez nem így működik.
“Mit gondoltál, hogy működik? Köszönöm szépen alapon?”
Azt gondoltam, amit akartam, mivel nem történt felvilágosítás...
Olyan szép gondolatmenetet kanyarítottam a kereskedelemről (ezen egy alkalommal hazsnáltam a diplomámat), hogy öröm volt nézni de mikor oda került a sor, hogy elmagyarázzam neki, merre is van az a melegebb éghajlat és milyen képeslapot kérek onnan, nem volt rá szükség. Értette és tudta is, hogy igazam van, hiába dobálózott olyanokkal hogy "Neked ugyanannyiba került volna megkérdezni, mint nekem elmondani." Alap, hogy a "szolgáltató" közli az árat, s a "vevő" az alapján dönti el, hogy kell-e neki az a termék vagy nem.
Szóval a végkifejlet az lett, hogy az alapvetően mosolygós sámánunk sértetten távozott, miután megegyeztünk abban, hogy itt fejeztük be, s közölte, hogy visszacsinál mindent, visszaküldi a szellemeimet.
Így hát... várom vissza mind a hetven szellememet és harminc démonomat, aztán mondjuk teapartizunk egyet, ha már ilyen szép számmal összegyűltünk.
Könnyes szemekkel mondok le a Sámán bácsival való magasröptű eszmecserékről is.
Adieu!